Kenguru csoport
Micimackó csoport
Márton napi ludasságok
Szent Márton napjához (november11.), számos népszokás fűződik, melyeket a hét folyamán
játékos formában ismertettünk meg az óvodaapraja-nagyjával.
A gyerekek meghallgatták Szent Márton életének történetét és a Mártonnaphoz
kötődő népszokásokat, hiedelmeket, időjóslásokat. Megtudhatták, hogy annak idején a
katonából lett püspök a “jósága által fényt és melegetárasztott a szükségben és nyomorban
szenvedő emberek felé.
Ő a segítőkészség, a jószívűség, Isten és embertárs iránti szeretet példaképe. A márton napi lámpás pedig az ő szeretetének és jóságának a szimbóluma, amit igyekeznünk kell minden hová eljutattni.”
Ezt a célt szolgálja a Márton napi lámpás felvonulás is.
Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy ők milyen jót tettek már mással,hogyan,
miképp, mit segíthetnek szüleiknek, nagyszüleiknek, testvéreiknek, vagy társaiknak, ami szintén
jócselekedetnek számít.
Játszottunk is a történethez kapcsolódóan. Nálunk nem Márton bújt el a libaólba,
hanem egy játék kisliba a csoportszobában és azt kellettmegkeresni a gyerekeknek.
A héten libás kiszámolót, libás dalosjátékokat játszottunk, különbözőritmusokra
gágogtunk, libasorban haladtunk (Száz liba egy sorba…).
Meg is számláltuk, hány liba halad egy sorban. Ki hányadik a sorban? Ki állelőtte, mögötte?Meghallgathatták a libán kívül több más háziállat hangját is.
Megtapogathattak a gyerekek apró magokkal és tollal töltött zsákocskákatés ki kellett találniuk, mi rejtőzik benne. Belenyúlhattak egy pihe-puhatollal teli dobozba, amiből egy-két tollpihe meg is szökött és életre kelt-egy kis gyermeki ráhatás segítségével. A különféle magok alkotásaikban is visszaköszöntek,a nagyobbak libásképet alkottak belőle
ragasztással. Egy mókás papírlibát is készítettek a hét során. Péntekre pedig mindenkinek
elkészült a Márton napi lámpása: őszi falevelekkel díszített, üveg mécsessel. A kisebbek sem tétlenkedtek, a faliújságon libasorban álltak kis kezeik közül kikerült libák.
A hét hangulati lezárásaként elsötétítettük a csoportszobát, meggyújtottuk a mécseseket, és fényük mellett hallgathatták meg újra Szent Mártontörténetét és a lámpás felvonulások alkalmával dalolt Márton napi éneket. Az aznapi gyümölcs mellé pedig kaptak egy kis liba csemegét is. Na nemzsíros vízbe áztatott
kukoricát, -amivel nagymamám tömte régen a libáit-, hanem pattogatott kukoricát.
Parizek Tamásné
Sport délelőtt
Az Állatok Világnapját 1931 óta, október 4-én ünnepelik. Erről a jeles napról óvodánkban is minden évben megemlékezünk a gyerekekkel való beszélgetéseken, tevékenységeken keresztül.
Idén a sport délelőttöt is állatos témában szerveztük. Picik, kicsik és nagyok egyaránt örömüket lelték a mondókás, állatmozgásokat utánzó bemelegítésben, majd ezután szívesen vettek részt a különböző állomásokon, ahol kipróbálhatták ügyességüket, gyorsaságukat a különböző mozgásos feladatok közben. A gyerekeknek lehetőségük nyílt több állat „bőrébe bújni”, „segíteni a mókusoknak” az odújukba élelmet hordanitélire, vagy a „krokodilokkal teli mocsáron” átkelni. A lelkes gyereksereg aktív részvételét az állatos pecsétekkel teli menetlevelek is tükrözték, melyet szívesen vittek haza, miközben örömmel számoltak be a napi eseményekről.
A sport délelőttöknek is fontos szerepük van a gyerekek mozgáshoz fűződő pozitív viszony alakításában, az egészséges életmód iránti igény felébresztésében. Ezt jól kiegészítiilyenkor is a változatos zöldségekből, illetve gyümölcsökből álló vitamintál a Szülők jóvoltából.
Remek délelőttöt tudhatunk magunk mögött, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a gyerekek érdeklődése: „Mikor lesz megint sportnap?”
Tolnai Judit
óvodapedagógus
