MEGKÜZDÉSI STRAGÉGIÁK, AVAGY FÉLELMEINK LEKÜZDÉSE, VÉDŐPAJZS KÉSZÍTÉSE A BOLDOGSÁGÓRÁN
E nehéz témát is leküzdve, gyermeknyelvre fordítva hajtottuk végre e havi feladatainkat. Boldogságkörünkhöz letelepedve megbeszéltünk kinek milyen félelmei vannak, nem csak fizikai, hanem lelki téren is. Elhatároztuk, hogy készítünk egy óriás pajzsot, ami majd megvéd minket, es elhárítja ezeket a dolgokat. Miközben festették a gyermekek, kértem őket, hogy szívük minden szeretetét adják bele, kezükbe pedig belevarázsoltam a legügyesebb tudást is. Azt találtuk ki, hogy ez nem csak a miénk lesz, hanem az óvoda összes gyermekeié, és dolgozóié lesz. Meghívtuk a többi csoportot is, hogy vegyenek részt, ha kedvük van és rakják rá a kézlenyomatukat, mint védjegyüket. Közben hallgattuk, és megismertettük mindenkivel a hónap dalát is. Csodálatos lett az elkészült óvó, védő, erőt adó pajzsunk. Az aulában kihelyezésre kerül majd, hogy mindennap, mikor rápillantunk tudjuk, minden rendeben lesz, van.
Becsei-Kövecses Krisztina
Fejl.Óv.ped.
EGÉSZSÉG-HÉT ÉS BOLDOG ÓRA A MARTON UTCAI ÓVODÁBAN
Az egészséghetünknek is az volt a célja, hogy a gyerekek játékos módon sajátíthassák el, hogyan kell ügyelnünk az egészségünkre, miért szükséges a testünk ápolása, a helyes táplálkozás, kihangsúlyozva a gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint az évszaknak megfelelő öltözködést, beleépítve a boldogságóra megtartását. Nagy feladat egy óvodás számára mindazokat a szabályokat, szokásokat elsajátítani, melyek az egészségét szolgálják. Kiemeltük a rendszeres mozgás fontosságát és azt is, hogy ha lehet, sokat legyünk kint a friss levegőn. Az óvodáskorú gyermekek gondolkodási, megértési folyamatában még főleg az érzelmek dominálnak, ezért sokat segítettek a témához szorosan kapcsolódó különféle versek, a testrészekkel kapcsolatos mondókák, mesék, történetek.A Boldogságóra megtartása is e hétre esett, barkácsoltunk egy vígasz és egy szerető-boldogságbotot. Ha valaki szomorú volt, kezébe adtuk a vígaszbotot és máris jobb kedvre derült. Számos lehetőségünk volt kihasználni a két botot a társas kapcsolatok ápolására . Állandó része marad a csoportnak.
• Kiki néni doktornénivé és mesemondó lánnyá változott, és meglátogatta a csoportokat és magával hozta barátját, Nyalókás Gergőt is. Felhívta a gyermekek figyelmét a sok gyümölcs és zöldség fogyasztására, a rendszeres és alapos kézmosásra, fogmosásra, a megfelelő öltözködésre és arra is, hogy köhögéskor, ill. tüsszentéskor mindig tegyék a szájuk elé a zsebkendőjüket vagy a kezüket. A spontán beszélgetés lehetővé tette az egyéni élmények felelevenítését, melynek során hallhattuk, hogy a gyermekek többsége mennyire tájékozott e témákkal kapcsolatban. Matematika tartalmú megfigyeléseket is tehettünk a magasság és súlymérés kapcsán, pl. ki a legmagasabb, legalacsonyabb, legkönnyebb, ill. legnehezebb.
• Zöldség gyümölcssalátát, gyógyteákat készítettünk,beszéltünk fogyasztásuk fontosságáról, elneveztük a bennük található vitaminokat „vitamin katonáknak”, melyek az egészségünkre vigyáznak. Zöldségeket, gyümölcsöket dolgoztunk fel többféleképpen(Smoote, facsarás, aszalás)Válogattunk, csoportosítottunk forma,szín, méret stb szerint. Ehhez kapcsolatos körjátékokat, dalokat, meséket választottunk.
• Kiemelt hangsúlyt fektettünk a nagymozgások fejlesztésére is. A hét lezárása a közös torna volt, melyet Kiki néni vezetett. Levezetésnek, egy közös táncot választottunk, hiszen, nem csak a fizikai, hanem a lelki egészség is fontos. Ezeken a közös foglalkozásokon a csoport kohézó növelése, csapatszellem kialakítása is a cél.
Csodás hetet zártunk, boldogok voltunk, az egészség hónap dalát az egész óvoda dúdolta már.
Becsei-Kövecses Krisztina
Fejlesztő óvodapedagógus
ÁLLATOK VILÁGNAPJA ÉS BOLDOGSÁGÓRA A MARTON UTCAI ÓVODÁBAN
Az állatok világnapját 1931 óta ünnepeljük, Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének halála napján. Ő már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
A világnapon nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívjuk a figyelmet. Óvodánkban már hagyomány az állatok világnapjának megünneplése. Újra izgalmas készülődéssel teltek napjaink ebből az alkalomból. A projekthéten az állatokról képeket gyűjteni, mesét nézni, hallgatni, mondókázni, verselni, élőhelyeiken felfedezni őket,mindig nagy élmény a gyerekek számára. Állatos színezők mellett készítettünk állatkertet, barkácsoltunk termésekből állatokat. Meglévő, és új tapasztalásukra támaszkodvarendszereztük megszerzett ismereteinket, tudásunkat. Egy kisfilm levetítésével felelős állattartást mutattuk be a gyerekeknek.
A hét folyamán innovációként gyűjtést szerveztünk a Marton Utcai Óvodában. Közel 30 kg száraz és konzerv kutyaeledel gyűlt össze a szülők és a pedagógusok jóvoltából, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni. Ezt az adományt a tárnoki EB ÁRVAHÁZ nonprofit egyesület számára juttatunk el. Sajnos a rossz idő miatt gyermekekkel, nem tudtunk elmenni,de Kiki néni autóval és két kisgyermekkel együtt elvitte az adományt, és átadta az összes gyermek és pedagógus virtuális simogatását az ottlakóknak. Az e havi Boldogságóra témája a”HÁLA” , ezt megragadva kapcsoltam össze ezt a témát. Hálásak vagyunk az ott dolgozóknak, az áldozatos munkájukért, az állatvilágnak , amiért oly sok örömet tudnak nekünk szerezni. Ajándékként készítettünk egy „Hála fát”, melynek őszi levelei, az összes gyermek és pedagógus ujjlenyomata volt .Többször hallgattuk meg a hónap dalát is, megismertettem a többi csoporttal is. Ez a téma egy csodálatos dolog, megpróbáltam gyermeknyelven átadni, megfogalmazni, mit is foglal ez a szó magába. A hónap többi napján is , ki fogom domborítani, amikor adódik olyan helyzet, amivel még jobban érezhetik a hála fontosságát, mélységét.
Nemcsak az állatok világnapján, de a hétköznapokban sem szabadna elfeledkeznünk a bennünket körülvevő természetről, élőlényekről. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon évente többszázezer állat válik otthontalanná (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az országban több tízezer állat kerül elpusztításra. Borzasztóan elkeserít a gondolat és a tény, ahogyan emberek az állatokkal bánnak. Az ember a környezetében található háziasított és vadállományt a mindennapi élete során széles körben használja. Annyira hozzájuk szoktunk, hogy egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletéről, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet. Az állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon. Október 4- én, az Állatok Világnapján, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát.
A bennünket körülvevő környezetet mi alakítjuk!
Becsei -Kövecses Krisztina
Fejlesztő óvodapedagógus
FARSANGI PROJEKT és BOLDOGSÁG ÓRA
a Mesevár Óvoda Marton Utcai Óvodájában.
Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, játszottak. Jellemzője ennek az ünnepi időszaknak, hogy a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: „ A feje tetejére áll a világ.”
Úgy döntöttünk, hogy a farsangi időszak az óvodánkban 3 hét lesz és „feje tetejére áll a világ”. Minden nap készültünk a gyerekeknek farsangi tevékenységgel, meglepetéssel, játékkal, mesével.
1.hét
Ez a hét volt a rá hangóldás hete. Volt olyan csoport , aki mackó hetet tartott, és a Méhecske csoport pedig Cirkuszi héttel vezette fel az ünnepi hangulatot. Beszélgettünk a közelgő ünnepről, hagyományokról, megismertettük velük az ehhez tartozó szokásokat.
Péntek volt a hét csúcspontja, hiszen ezen a napon tartottuk a PIZSAMA NAPUNKAT. Ezen a napon minden gyermek és felnőtt is pizsamába bújt, és abban töltötte a napját. A mulatozás a „Pizsi Party” előhírnöke volt a következő heti farsangi bálnak.
2.hét
A farsang hete. A csoportokban a gyerekek készítették a farsangi díszeket, álarcokat, szemüvegeket, maszkokat. Az ünnep minden tevékenységet átölelt. Erre a hétre gondoltam belecsempészem a BOLDOGSÁGÓRA megtartását is, nem is akárhogyan. A Téma ebben a hónapban a célok, célkitűzések volt. A saját csoportomban megbeszéltük a gyermekekkel, hogy ebben a hónapban a célunk az, hogy az egész óvoda megismerje a kedvenc dalunkat, táncunkat, a cd-ről, és a „nagy napon” a szülőkkel is megismertessük. Feladatunk a célunk eléréséhez az volt, hogy előkészítsük a terepet ehhez. Izgatottak voltunk, sokszor eltáncoltuk, gyakoroltuk de nem muszájból, hanem , mert boldogsággal töltött el minket.
Elérkezett a várva várt nap, a farsang. Az óvónők, daduskák színészi tehetséggel dramatizáltak el egy mesét. Majd ezután következett a Boldogság táncunk! Óriási sikere volt, gyermekek, szülők is beálltak, mozogtak együtt velünk. Egy óriási szeretetbombát robbantottunk fel. Elértük a célkitűzéseinket. Csodás hetet zártunk .
3.hét
Télbúcsúztatás, és kisze báb égetés hete. Ez a régi, kedvelt téltemető népszokás a kiszebáb égetés. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. Elégetésével e kellemetlen dolgokat igyekeztek távolra űzni maguktól az emberek. A gyermekek is lerajzolták, mitől félnek, mit nem szeretnek. Készültek a héten mindenféle télbúcsúztatással kapcsolatos dolgok: Busók, Kiszebábok, rügyezett ágból hajtott kapu.stb. De sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk a kiszemelt napon. Az égetés elmaradt, a szakadó esős napok miatt. De kellőképpen elűztük úgy gondoljuk a telet, hangos skandálásokkal, kereplőkkel, mondókákkal, énekekkel. Úgy érzem, a mi óvodánk boldog nemzedéket nevelget.
Becsei-Kövecses Krisztina
Fejlesztő óvodapedagógus
EGÉSZSÉG-HÉT ÉS BOLDOG ÓRÁK MARTON UTCÁBAN
Az egészséghetünknek is az volt a célja, hogy a gyerekek játékos módon sajátíthassák el, hogyan kell ügyelnünk az egészségünkre, miért szükséges a testünk ápolása, a helyes táplálkozás, kihangsúlyozva a gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint az évszaknak megfelelő öltözködést, beleépítve a boldogságóra megtartását. Nagy feladat egy óvodás számára mindazokat a szabályokat, szokásokat elsajátítani, melyek az egészségét szolgálják. Kiemeltük a rendszeres mozgás fontosságát és azt is, hogy ha lehet, sokat legyünk kint a friss levegőn. Az óvodáskorú gyermekek gondolkodási, megértési folyamatában még főleg az érzelmek dominálnak, ezért sokat segítettek a témához szorosan kapcsolódó különféle versek, a testrészekkel kapcsolatos mondókák, mesék, történetek.
• Kiki néni védőnénivé és mesemondó lánnyá változott, és meglátogatta a csoportokat és magával hozta barátját, Rosszcsont Danit is. Felhívta a gyermekek figyelmét a sok gyümölcs és zöldség fogyasztására, a rendszeres és alapos kézmosásra, a megfelelő öltözködésre és arra is, hogy köhögéskor, ill. tüsszentéskor mindig tegyék a szájuk elé a zsebkendőjüket vagy a kezüket. A spontán beszélgetés lehetővé tette az egyéni élmények felelevenítését, melynek során hallhattuk, hogy a gyermekek többsége mennyire tájékozott e témákkal kapcsolatban. Matematika tartalmú megfigyeléseket is tehettünk a magasság és súlymérés kapcsán, pl. ki a legmagasabb, legalacsonyabb, legkönnyebb, ill. legnehezebb.
• Zöldség gyümölcssalátát, gyógyteákat készítettünk, beszéltünk fogyasztásuk fontosságáról, elneveztük a bennük található vitaminokat „vitamin katonáknak”, melyek az egészségünkre vigyáznak. Válogattunk, csoportosítottunk forma, szín, méret stb szerint. Ehhez kapcsolatos körjátékokat, dalokat, meséket választottunk.
• Kiemelt hangsúlyt fektettünk a nagymozgások fejlesztésére is. A hét lezárása a közös torna volt, melyet Kati, Ildi, Évi vezetett. Levezetésnek, egy gyermekmeditációt választottunk, hiszen, nem csak a fizikai, hanem a lelki egészség is fontos. Ezeken a közös foglalkozásokon a csoport kohézó növelése, csapatszellem kialakítása is a cél.
Csodás hetet zártunk, boldogok voltunk, az egészség hónap dalát az egész óvoda dúdolta már. Köszönettel tartozunk a BOSZY Gyógyfű Kft-nek a teákért, és Bátori családnak a közreműködéséért, valamint Kormos Őr családnak es a gyógyszertáruknak, a vitaminokért.
Jó cselekedetek
E témakörben egy olyan lehetőséget ragadtam meg, ami karácsony közeledtével megmelengeti a szívünket és kifejezi, milyen társas kapcsolatot ápolunk a csoportban és a minket körülvevő környezettel. Boldogságóránk alkalmával beszélgettünk a témáról, miért fontos, és hogy tudjuk kifejezni mások iránti szeretetünket, persze nem csak tárgyi, fizikai értelemben, hanem szociális, emocionális síkon is. Közösen kitaláltuk, hogy karácsony közeledtével, minden gyermek, aki tud , hozzon be a csoportba egy olyan megunt, nem használt játékát, amire már nincs szüksége. Ezeket begyűjtöttük, becsomagoltuk és eljuttattuk olyan családokhoz, ahol nagy szegénységben élnek a gyermekek. Közben hallgattuk a témához kapcsolódó dalt. Mi így fejeztük ki idén , milyen fontosak a társas kapcsolatok, és tettük még szebbé a közelgő ünnepet.
Hősök gyermekszemmel.
Megküzdési stratégiák témában, ismét nem volt könnyű dolgunk kiscsoportosainkkal. Főleg , hogy produktumot is kell készítenünk. De mi megküzdöttünk ezért , nem is kicsit. Farsangi hetünk témájából jött az ötlet, hiszen rengeteg szuperhőssé változott gyermek volt a maskara bálon. Beszélgettünk róluk, ki miben hős, milyen jó tulajdonságaik vannak, mivel, kikkel kell megküzdeniük a filmvásznon, és a mesékben. Nem is gondoltam, mekkora ismereteik vannak e téren a 3-4 éveseknek is már. A témát tovább görgetve , rátértem, hogy mit gondolnak, a mindennapi életünkben vannak e hősök? Sok minden szóba került, de arra jutottunk, hogy a legnagyobb Hősök köztünk élnek. Ők akik, gyógyítanak, harcolnak, védelmeznek minket, megóvnak a bűnözőktől, tűz esetén megmentenek minket. Kemény harcokat vívnak az életben nap, mint nap. Tisztelni , megbecsülni kell őket. Csináltunk egy tablót, amin szerepelnek a kedvenc szuperhősök, és a mindennapi hőseink is. Büszke vagyok rájuk, hogy ennyi idősen ilyen finommotorikus készségeik vannak, és nem adták fel a színezést. Küszködtek az apró mintákkal is , pedig nem volt könnyű feladat. Mi magunk is sokszor küzdünk sok apró dolgokkal a mindennapokban, és arra jutottunk, hogy mi magunk is kicsit Hősök vagyunk ebben a világban. Ez olyan boldogságot okozott nekik, hogy ők is hősök, hogy játékukban tovább vitték a témát. Na ez az igazi siker.
Jégvilág projekt
Jégvilág projektünk, és egyben a Boldogságóra során, egy Sarkvidéki expedícióra indultunk a képzelet szárnyán. Természetesen ehhez a nagy úthoz, alapos felkészülésre volt szükség. Ezért a földgömbön megnéztük, hová is megyünk. Megkerestük rajta hazánkat, megnéztük a szárazföldeket és vizeket is. Megterveztük utunkat az ovinktól egészen az Északi – ill. Déli- sarkig. Célunk az volt, hogy megismerkedjenek az ottani világgal, állatokkal, eszkimókkal.
Megbeszéltük, mit vigyünk magunkkal, hogyan öltözködjünk, miért? Elmondtuk a varázsigénket, mellyel a Sarkvidékre varázsoltuk magunkat. Meg is érkeztünk az Északi-sarkra, egy jégtáblára, nagy hideg és sűrű havazás közepette. Két barátságos eszkimó fogadott bennünket. Elsőként a hideg orrocskák kerültek közelebbi ismeretségbe. Ez volt az eszkimóköszönés, az eszkimó puszi. Mivel nagyon hideg volt, fáztunk is, fáradtak is voltunk, gyorsan hozzá láttunk saját jégkunyhónk megépítéséhez. Ez biztonságos menedék lesz az itt tartózkodásunk idejére. Azt is megtudtuk, hogy a vastag falu menedékünket, a jégkunyhót, iglunak hívják.
Kipihentük magunkat, majd elindultunk a nagy felfedezésre. A távolban fehér bundás jeges medvéket és sarki rókákat pillantottunk meg. Bemutatkoztak, elmondták mit esznek, milyen a küllemük.
Búcsút vettünk tőlük, majd tovább folytattuk utunkat. A távolban kirajzolódott a tenger égszínkék vízfelülete, melyen a vakító fehér jégtáblák ringatóztak, rajtuk fókák heverésztek, sütkéreztek a melengető napsugarak alatt. Utánozhatták a fókákat, medvét, rókát.
Sok mindent megtanultak az Északi – sark világáról, hogy milyen az élet az „Örök hóbirodalmában”. Megismerkedtünk az Északi-sarkon élő állatokkal, életmódjukkal. Megbeszéltük, mivel táplálkoznak, hogyan mozognak, miként élnek. Indulás előtt még jó nagyot szippantottunk a kristály tiszta levegőből, majd varázsigénket elmondva, útnak indultunk a Déli-sarkra, a pingvinekhez.
A Pingvin megtanított nekünk egy kedves „Pingvin Táncot”, Nagyon élvezték a gyermekek. Elbúcsúztunk tőlük is, és megígértük jövőre újra eljövünk hozzájuk.
Nagyon távoli vidékeken jártunk a gyerekekkel, olyan helyeken, ahova csak igen kevesen jutnak el. Bár a képzelet szárnyán, egy varázsige segítségével mindenki ott lehet, ahol csak akar…
Az ölelés ereje
Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok kialakulásának is vannak szakaszai, ahogy sok mindennek. Millar szerint a 3-4 éves gyermekek már igénylik a velük egykorú játszótársakat. A gyermekek játékát a többszólamúság jellemzi, az együtt játszó gyermekek száma kicsi (2-3 fő) és a konfliktusok is többször előfordulnak még. Ez a mi csoportunkra is igaz.
Kolléganőmmel fontosnak tartjuk, hogy mindennap tudassuk a gyermekekkel, hogy mennyire szeretjük őket, milyen boldogok vagyunk, hogy a mi csoportunkba járnak. Nem csak verbálisan közöljük velük, hanem nonverbálisan is nagy hangsúlyt fektetünk erre (pl.: ölelés, puszi stb…). Ám ez még csak felnőtt – gyermek közt alakult ki ez a kapcsolat. Úgy gondoltam, hogy ez ne maradjon így, hisz mi szeretjük egymást, jó kis csoport vagyunk.
Postás játékot játszottunk. Ám a postás nem levelet hozott a zsákjában, hanem egy ölelést. A gyerekek körben álltak a szőnyegen és mindenkinek átadtam az ölelést, majd egy ölelés láncot indítottam. Így mindenki megölelhette (segítséggel) a mellette álló gyermeket. Végül, mindenki megölelhette azt a személyt, akit a legjobban szeret. Ekkor történt egy baleset. Az egyik kislány nagy lendületet vett és felborította azt a kislányt, akit meg szeretett volna ölelni. Beütötte a kezét, de megvigasztaltam és észrevettem, hogy a másik lány elszontyolodott. Így ezt súgtam a megvigasztalt kislány fülébe: „Menj oda, öleld meg és mond azt neki, hogy nem haragszol rá.” Így is tett, majd elmentek együtt játszani. (Siker)
Még aznap az udvaron az egyik fiú elesett és pityeregni kezdett, erre odalépett hozzá a csoporttársa (akivel eddig nem nagyon játszott) és átölelte, megsimogatta az arcát, egyszóval megvigasztalta és mehetett tovább a mókázás.
Márton nap alkalmával sikerült a szülői társas kapcsolatot is ápolnunk, ami szintúgy nagyon fontos számunkra, hisz ők is a csoportunk része. Az együtt játszás, éneklés, készülődés (fejdísz készítése) a közös menetelés összehozta a társaságot és jobban megismerhettük egymást ezzel is erősítve a csoportkohéziót.
Az optimizmus fája
A gyönyörű őszt adta az inspirációt, meg a csodaszép színes fák, hogy mi magunk is megélhessük ezt a változást úgy, hogy beöltöztünk az ősz színeibe . Megbeszéltük, hogy ugyan lehullanak ezek a csodás levelek és tulajdonképp az elmúlást jelképezi, de nézzük optimistán ezt a dolgot is. Mennyi – mennyi ajándékot ad nekünk ez az évszak, színek, termések, gyümölcsök sokasága. Mi ettől boldogok vagyunk, nem beszélve az esztétikai élményről is. Majd lesz újra tavasz is , és ez így a jó . Mivel kiscsoportosok vagyunk, nehéz produktumokat csinálni még velük, de magam is optimista voltam, hogy sikerül összehozni. Meg is rajzolták maguk a mosolygós arcot egy papírra, amit az optimista fára tűztünk. Másnap eljött hozzánk Pozitív Dani, aki mindig mosolyog, csak a jót látja meg mindenben. Egy tükröt hozott ajándékba, hogy a gyermekek is megcsodálhassák, milyen jó boldognak, mosolygósnak, pozitívnak lenni. Megkért mindenkit, hogy nézze mega tükörben , milyen , amikor szomorú, és mennyivel szebb, mikor mosolyog. Nagyon tetszett nekik, és a végén együtt táncoltunk a hónap dalára.
Boldog Méhek
Kiscsoportosokként csatlakoztunk a programhoz, még javában tart a beszoktatás. Nagyon jó kis közösség alakult ki már most, így belefogtunk a téma feldolgozásába. Ezen a napon többször meghallgattuk a hónap „Hála dalát”. Halkan szólt a játéktevékenység közben, arra lettünk figyelmesek, hogy egy kis csapat közösen várat épít. Megragadtuk az alkalmat, hogy ebből kezdeményezzük a „hála” témát. Elneveztük Boldogság várnak. Megbeszéltük, milyen jó együtt játszani, milyen jó látni rajtuk, hogy szeretnek óvodába járni, és hogy már egymással is jól kooperálnak. Elmondtuk nekik, mennyire hálásak vagyunk azért , hogy itt vannak velünk, hogy szeretnek minket, és mi is szerethetjük őket! Kicsik még nagyon, de úgy érezzük most kell elültetni a magokat, hogy csodás virággá fejlődhessenek. És mi ígérjük, hogy gondozni fogjuk, míg a kezünk közt vannak.